Megválaszolatlan hozzászólások | Aktív témák Pontos idő: 2022.11.27. 21:32



Hozzászólás a témához  [ 2 hozzászólás ] 
 Mesterséges ivadéknevelés - Horst Linke módszere 
Szerző Üzenet
Adminisztrátor
Avatar

Csatlakozott: 2008.11.23. 12:48
Hozzászólások: 3669
Tartózkodási hely: Juta
Az ivadékokra gondosan oda kell figyelni és fejlodésüket folyton figyelemmel kell kísérni. Csak kevés halfajta esetében táplálkoznak az utódok a szülok hámrétegébol. Ilyenkor a fejlodo utódok a szülok mellett úsznak. Ez a folyamat többnyire problémamentesen zajlik. Sokszor viszont a szüloknek nehézségekkel jár az utódokat maguk köré gyujteni, hogy a megfelelo közelségbe kerüljenek azzal a felülettel, ahonnan táplálékot felveszik. Surun - az öreg halak erofeszítéseinek ellenére - a fiatalok céltalanul úszkálnak föl-alá az akváriumban.
Sok esetben azonban még eddig sem jutunk el, mert a túl magas baktériumszint károsítja az ikrákat, ezért csak kevés hal tud kifejlodni.
A szülok közti rivalizálás is veszélyezteti az ívás után az ikrákat, mert az idosebb halak megehetik oket. A szülok nem észrevett vagy nem kezelt betegségei is károsan hathatnak a növekvo nemzedékre és az ívásnál nagy károkat okozhatnak. Ezért halainkat évek óta szülo nélkül neveljük. A rokon pterophyllum-fajoknál ez a módszer gond nélkül funkcionál. Elsodleges táplálékuk nekik is testazonos. A fejlodo halak frissen kikelt artemia ráklárvákat esznek. Ki kell emelni, olyan fajokról beszélünk, amik ráklárvái igen kicsik. Diszkoszoknál ez sokkal körülményesebben zajlik. Dönto szerepet játszik a vízminoség és a gondozó által adott elsodleges táplálék.
Saját tapasztalataim és sokéves próbálkozásaim azt mutatják, hogy a sikeres szülő nélküli diszkosztenyésztéshez ennél a két feltételnél jóval több dolognak kell megfelelni. Én az ún. " edényrnódszer" mellett döntöttem. Az "edényrnódszer" azt jelenti, hogy az ikrák és az éppen kikelt halak az elso pár napban kis edényekben fejlodnek. Több tenyészto ezeket az edényeket higiéniai okokból mindig cseréli, de szerintem érdemes egy edénynél maradni. Egy zománcozott edényt ajánlok, aminek felso átméroje 50 cm és mélysége 13 cm. Régebben ez egy tipikus konyhai alkalmatosság volt. Öntsünk bele kb. 8 1 vizet, így 80%-át megtöltöttük. a tálat ezután tegyük vízfürdobe, így tudjuk a homérsékletet szinten tartani. Ehhez én egy kisebb akváriumot használok, melynek méretei: 70x50x15 cm. Ebbe az alacsony akváriumba tegyünk 2 db agyagból kiégetett téglát, melyekkel alátámasztjuk az edényt. Párhuzamosan, egymástól kb. 10 cm távolságra az akvárium közepén helyezkedjenek el. A téglák közé tapadókorongokkal erosítsünk a földhöz egy futoszálat, ami majd felmelegíti a vizet. . Ezek után a kb. 6 cm vastag téglákra rátehetjük a tálat. Töltsük fel az akváriumot, de csak addig, hogy a tál 1-2 cm-ig álljon a vízben. Ha magasabb az akvárium vízszintje, akkor a tál vizcsréknél - elkezd úszkálni, és ez akadályozza a munkát. Elonyös az akváriumot például egy plexi lappal letakarni, ami középen köralakban ki van vágva. Igy az edény probléma nélkül a megáll a téglákon. Az edénybe föntrol lógassunk bele egy légcsövet, amit középen a tál aljához tapadókoronggal rögzítünk. A csobol áramló levego nagy levegobuborékkal és oxigénnel látja el az ivatovizet. Néhány cm-rel a tál fölé lógassunk egy lámpát, ami éjszakai világításként szolgál. Ehhez megfelelo egy 3-4 W erosségu égo, amit egyszeruen vezetékkel a konnektorhoz csatlakoztatunk. Ezzel gyenge félhomályt idézünk elo. A nappali világításnak nem szabad túl világosnak lennie. Egy 7W-os takaréklámpa boven elegendo.
A halak kikelése után pár napig 7 -tol 23 óráig, tehát 16 órán keresztül világítom meg oket. A víz 90%-át mindig nappal cserélem, 2-3 óránként etetés elott. Fontos, hogy hasonló minoségu vízzel pótoljam a hiányt. Ehhez tanácsos egy nagyobb akváriumot vagy víztartót (nálam 100 1 urtartalom) vízzel megtölteni, és egy tozegszurot beletenni, hogy a használandó vizet megfelelo módon elo tudjuk készíteni. A kivett vizet rögtön frissel utántöltjük, ami a tartóban lévo víz értékihez gyorsan igazodni fog. Így az íváshoz szükséges víz értékei mindig nagyon hasonlóak lesznek. Ezt a vízellátórendszert már a tenyésztés megkezdése elott üzembe kell helyezni, hogy stabilizálódni tudjon.
Ha minden elokészülettel megvagyunk, töltsük meg a tálat vízzel és helyezzük bele az ikratelepet vagy a már fejlodo fiatal halakat. Ez alatt a fejlodési ido alatt letakarom a tálat, tehát nem világítom meg. Az elpusztult ikrákat vagy halakat pipettával távolítsuk el. Mindenféle tisztítási muvelethez jobban megfelel egy ún. virágpermetezo, ami egy nagyobb narancssárga gumilabdából áll, amibe egy pár cm hosszú krómozott fél csö van beleszúrva és ennek végére egy permetezo fej van ráforrasztva, ami viszont könnyen eltávolítható. Ennek segítségével a legtöbb piszok, de az ikrák is jól felszippanthatók, eltávolíthatók. Ebben az idoszakban naponta csak egyszer kell a víz felét kicserélni. a lárvák fejlodésénél kell eloször a világítást használni.
Ha már mindegyik lárva úszik, de legkésobb 3 órával az után, hogy az elso lárva úszni kezdett, kell elkezdeni az etetést.
A szülo nélküli tenyésztés két legfontosabb feltétele a tiszta, biológiailag jó, lágy, enyhén savanyú víz és a megfelelo elsodleges táplálék. Éppen ez okozza a legnagyobb nehézségeket. A sikeres tenyésztok csak nagyon ritkán árulják el a receptjüket, amik többnyire saját megfontoláson alapulnak. Elterjedt az a vélemény, hogy elegendo a hagyományosan eloállított tojáspor. De hallani lehet sajátkészítésu, keményre fozött tojássárgájáról, amit magában vagy a tojáspor mellé adnak. Egy másik lehetoség, ha a friss folyékony tojássárgáját tojásporral suru péppé keverjük és 5 cm szélességben az edény falára a vízszint alá vékony rétegben , pár perccel a víz utántöltése elott, felkenjük. De tapasztalataim szerint jobban megfelel egy nagyobb, sötét ko vagy egy agyag virágcserép, aminek az oldalára felkenhetjük vékonyan a táplálékot és ezután könnyen eltávolíthatjuk, tisztíthatjuk vagy kicserélhetjük. Ezek a lehetoleg nagy, vörösesbarna agyagcserepek fedezéket és védelmet biztosító tartózkodási helyet nyújtanak a lárváknak az amúgy világos, fehér tálban. A tojássárgája vagy az abból készített termékek sajnos nagyon rövid ido alatt a baktériumok elszaporodásához vezetnek. Ez megköveteli, hogy 2 óránként 90 % -ig kicserélj ük a vizet, de ez éjszaka nehezen megoldható. De legalább egyszer ki kell cserélni a vizet éjjel, ilyenkor nem kell a halakat megetetni.
Az európai szakkereskedésekben tápszerek sora található 50qm nagyságtól, de ezeket még a diszkoszok elsodleges tápanyagaként ki kellene próbálni. Az USA ból jön viszont egy nagyon jó táp porformában, melynek neve A.P.R.Artificial Plankton Rotifer, az Ocean Star International Inc. - Snowville, UT. cégtol. Ez egy mesterséges planktontáplálék, amit magában vagy tojássárgájából készült porral keverve is lehet adni. A.P.R. az elso használat után zavarja, zavarossá teszi a vizet. Ezután egy "fonálszövedék" képzodik a tál falán, ami sok mikro organizmust életre kelt. Ezek késobb látszólag megakadályozzák a baktériumok fejlodését a vízben. Több nap elteltével távolítottam el ezt a fonalas réteget az edény faláról- amikor már túl vastag lett -, és ekkor is csak részben. A víz ez által még ritkán zavaros lesz, ami a jobb vízminoség jele. A táp a második és harmadik napon még a behelyezett nagy cserépdarabra kerüljön.
Jack Wattley, a szülo nélküli diszkosztenyésztés kérdésének egyik mestere, mesélte nekem fort lauderdale-i, floridai házában tett látogatásom alkalmával, hogy o sem takarít ja le teljesen a tál falát, csak annak részleteit. Tojásporból és friss tojássárgájából készítette el a krémszeru táplálékot. Ehhez még hozzáadott frissen kikelt artemia ráklárvákat, amivel magasabb tápértéket kívánt elérni. Ezt a masszát lefagyasztotta és a víz kitisztítása után kente rá a tál felszínére. Csak
I néhány perccel késobb, mikor ez egy kicsit megszilárdult, töltötte fel újra a tálat vízzel. Több mint 30 éve foglalkozik ezzel a tenyésztési móddal, méghozzá nagyon sikeresen.
Egy másik neves tenyészto, Peter Thode, is ezt a port használja. A.P.R. (Artificial Plankton Rotifier), egy kevés tojáspor, friss folyékony tojássárgája és frissen kikelt artemia ráklárvák hozzáadásával készíti el a táplálékot. Ezekbol egy sürü kását illetve krémet kever ki. Ez a kikelés utáni elso 5-8 napban a lárvák elsodleges tápláléka. A tenyésztés sikere- a színtol és fajtától függoen- különbözoek .Jó eredményt pl a Pigeon-blood fajtáknál értem el akár 90% os a lárvák kikelésének aránya. Ennek ellenére egy-két fajnál minden feltétel és fáradozás ellenére, ez az arány csak 20%, hiába dolgozunk ugyan azzal a táp szerrel és munkaritmussal. Az eredmény, ha természetes módon szülovel tenyészt jük a halakat és ok megfeleloen gondozzák az ikráikat, akkor is eltéro a különbözo fajták esetében és gyakran így is kevés lárva tud kifejlodni.
Ha a táplálás lehetoségeit vesszük figyelembe, magáért beszél a természetes tenyésztés, mert a szüloállatok "anyateje" utánozhatatlan. Egy hatalmas hiba, amit mi tenyésztok a szülo nélküli tenyésztés során elkövetünk, hogy nem tudjuk azokat ez emésztoenzimeket és baktériumokat biztosítani, amik természetes úton a szülok epidermiszérol és az "anyatejen" keresztül kerülnek a születendo halak szervezetébe. Surun elofordul, hogy a lárvák megfeleloen kifejlodnek, de 8-10 nap után mégis elpusztulnak. A táplálék elegendo felvétele és az artemia ráklárvák elfogyasztása ellenére hiány tünetek jelentkeznek. Az elso napokban megjeleno mikroorganizmusok tudnak segíteni, ha a tenyészto tálat nem takarít juk minden nap teljesen ki. Másik módszer, ha emésztoenzimeket és emésztést elosegíto emberi gyógyszereket adunk a halaknak. Ezeket por formájában _ táplálékba keverjük és pár napig a hutoben tároljuk. Más halfajták már fejlodo lárvaként megszerzik élo zsákmányállataikból vagy élö detryus enzimektol és baktériumoktól a kello védettséget. Prof. Dr. Heinz Bremer, elismert limnológus, minden eloadásában úgy említi a táplálékul szolgáló élo állat béltartalmát, mint a "húsételek mellett az emésztéskönnyíto zöldség- 'és salátaköretet". Tény, hogy ezen állatok beleiben található baktériumok segítik a megszületett hallárvák emésztésének beindulását. A tojássárgájában és a frissen kikelt ráklárvákban ilyenek még nincsenek. Ezért nagyon fontos, hogy kis mennyiségben megfelelo táplálékkiegészítoket is etessünk.
Ugyanez az idosebb diszkoszok esetében is hasznos lehet. Aki higiéniai okokra hivatkozva kizárólag a megfelelo módon eloállított marhaszívvel eteti a halait, nem nyújt nekik semmilyen segítséget az emésztésben. Helytelen vagy túltáplálás, vagy gyógyszeres (foleg antibiotikum) kezelés után komoly panaszok jelentkezhetnek, mert a természetes bélflóra roncsolva lett. Ilyenkor ésszeru emésztést segíto enzimeket és emésztobaktériumokat adni a halaknak. Ha valaki a fejlodo lárvák elsodleges táplálékát helyesen eloállította és a megfelelo
'vizminoségrol is gondoskodott, akkor minden bizonnyal sikeres lett a szülo nélküli tenyésztés. Ehhez hozzátartozik a 2-3 óránkénti vízcsere az elokészített tartályból (melyben a víz értékei természetesen egyeznek) és az etetés az elobbiekben leírt keverékkel.etet. A fentebb említettek szerint a munka naponta kb. 16 órát igényel. A vízcseréléshez és a szemét és ételmaradékok kiszívásához én egy vékony kb.15 mm átmérojü csövet használok, melynek egy szilárd gumidarab van a szívófején. Hogy a viz szívóereje nehogy túl eros legyen, nem szabad a cso átmérojének nagyobbnak lennie és az edény, amibe a vizet engedjük, ne legyen 30 cm-nél mélyebben. A szennyvizet egy kisebb, fehér, jól átlátszó vödörbe vezetem, amilyet például krumplissaláta eladásánál is használunk. Ez a világos színu vékony müanyag lehetové teszi, hogy észrevegyük az esetlegesen kiszippantott lárvákat. Mert ha ezt a vödröt fény alá tartjuk, akkor sokkal könnyebb oket megtalálni. Ezután a látható lárvákat a gumiszipka segítségével könnyen és veszélytelenül visszajuttathatjuk a helyükre. Már a harmadik naptól etethetnünk kiegészítésként artemia ráklárvákat. A hatodik vagy nyolcadik naptól- a lárvák növekedésének függvényében - a tojássárgájából kikevert krém etetése nem szükséges, hanem a ráklárváknak elegendonek kell lenniük. Ezen kívül egy hét után az ápolási idot napi 12 órára visszaszoríthatjuk, és a vÍzcseréket valamint az etetést elég 3-4 óránkét megismételni.

A szülo nélkül fejlodo lárvák kezdetben lassabban növekszenek, de odafigyelo ápolás mellett hamar behozzák a lemaradást. A nyolc-tíz napos lárvákat tegyük át a tálból erre kialakított kisebb akváriumokba.
13-15 napos korukban kezdenek el látványosan növekedni, és egyre inkább felveszik a fajtára jellemzo kerek formát. Mostantól lehet marhaszívbol és gilisztából álló mixet adni nekik. Összességében a diszkoszhalak szülo nélküli tenyésztése igen ido- és munkaigényes. De ez az egyetlen megoldás, hogy egyáltalán utódokat tudjunk felnevelni szülö nélkül. Ha az ivadékgondozás alatt a partnerek nincsenek egymással harmóniában, ha a szülok megeszik az ikráikat vagy a fejlodo lárvák nem követik szüleiket és így nem tudják felvenni tolük az elegendo táplálékot és ezért valahol az akváriumban kiéheznek, akkor a szülo nélküli tenyésztés kifejezetten elonyös vagy az egyetlen lehetoség. Kereskedelmi tenyésztok pártfogolják ezt a módszert, mert rövidebb az ívások közötti idoszak. Természetes módon a diszkoszok 3-4 hetente raknak újabb ikrákat. Azok a halak, amelyektol elvesszük az ikrákat vagy a lárvákat, 10 nap múlva újra ívnak.
Ezen kívül a tenyésztok a steril és parazitamentesen tenyésztett halakat részesítik elonyben, mert (1 szülo nélküli tenyésztés során nem kerülnek át kórokozók az utódokra, Megállapíthatjuk, hogy a tenyésztés minden formájának vannak elonyei és hátrányai is, Minden tenyésztonek magának kell dönteni és mérlegelni. Ezek szerint az akvarisztika kutatást is jelent, a kutatás pedig kísérletezessel jár. Az ismeretek gyüjtése nélkül ma nem tartanánk itt. Meg kell .jegyeznünk, a szaporodás természetes folyamatának megélése, különösen diszkoszhalaknál, a legérdekesebb és legszebb élmények közé tartozik.


Forditás: redroyal
Cikk: Discus Live Magazine

_________________
facebook.com/thexinguary


2008.11.25. 13:05
Profil Honlap
Ivadék
Avatar

Csatlakozott: 2008.11.23. 22:42
Hozzászólások: 63
Sziasztok!
Szerintem van ennél egyszerűbb módszer is.
Csak tudjátok az üzlet!
Senki sem hülye,hogy elárulja a titkokat!
A kaja lenne a lényeg amivel a kishalakat kellene etetni és a víz csere.
Én ezt így gondolom .
Voltam egyszer a KI-nél és nála láttam a mesterséges nevelést.Meg lehetett nézni de a kaja receptet nem árulta el. :D
knorbert


2008.11.27. 01:41
Profil
Hozzászólások megjelenítése:  Rendezés  
Hozzászólás a témához   [ 2 hozzászólás ] 

Ki van itt

Jelenlévő fórumozók: nincs regisztrált felhasználó valamint 1 vendég


Nem nyithatsz témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem szerkesztheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat ebben a fórumban.
Nem küldhetsz csatolmányokat ebben a fórumban.

Keresés:
Ugrás:  
cron